A kísérletezés valahogy mindig magában hordozza a kudarc ígéretét...Az tuti, hogy Edison is legalább ötszázszor felrobbant,elázott, vagy minimum megpörkölődött, mire feltalálta azt a néhány apró-cseprő dolgot. És is boldogan hagyom ott a járt utat egy bozóttal benőtt, kígyósziszegéstől hangos, csalános nyiladékért, vagyis térek el a recept pontos teljesítésétől. Aztán vagy bejön, vagy nem...
Minap rajtavesztettem, vagyis csak majdnem. Történt, hogy már régóta szemeztem egy csicseriborsólevessel, mert hogy milyen egészséges, egyszerű, tápláló, blabla. Nagy lendülettel vágtam bele ebédtájban, a szerelmem gyomra már nagyokat kordult, mikor belém hasított a jeges felismerés: atyám, nem áztattam be előző nap a csicseriborsót... Na,isten neki faköröszt, kalandvágytól vezérelve feltettem főni úgy, ahogy volt, áztatás nélkül. A recept bő félórát írt, ehhez képest az én húsz deka borsóm majdnem egy órán át keringett a fazékban és akkor még mindig sörétnek lehetett volna használni. Elfogott a vakrémület, mert addigra már belefőztem némi brokkolit is, ami -teljesen jogosan - pépesre mállott a hosszú főzésben. Egy ponton túl nem lehetett tovább várni, úgyhogy a tejszínes behabarást és végfűszerezést követően kénytelen voltam késszé nyilvánítani az étket.
Hát, mit mondjak.
Lopva pislantottam az emberemre, aki két kanállal még magába gyömöszölt udvariasságból, de arcán határozott csalódást láttam: nem ezt ígérték neki két órával ezelőtt, ő ide egy fantasztikus újdonság,egy extrém gasztronómiai élmény mágneses erejétől húzva érkezett, ehhez képest kapott a tányérjába három deci sörétlevest, habarva. Némi malíciával annyit jegyzett meg, hogy most aztán sikerült alulmúlnom a legalja zacskós levesek színvonalát. Nem túlzott: mintha kitartó munkával gránitállagúra főzött papírgalacsinokat rágicsáltunk volna.
Míg ő a szobában köhécselt a leves emlékétől, én rendeztem soraimat a konyhában. Lássuk csak, nincs is veszve minden. A lé végül is adott és nem vészes, hagyma-fokhagyma alapon született húslevessel felöntve, ráadásul beleküldtem két deci jóféle tejszínt,kis vajjal húztam alá az ízeket,friss kakukkfűvel hangoltam, szóval kár lenne a lefolyóban végeznie. Volt húsz deka gombám fagyasztva, némi csíkokra vágott baconnal sietve megpirítottam. Közben a csicseriborsót leszűrtem és kipasszíroztam belőle a kukába, belekevertem helyette a szalonnás gombát, kicsit utánaízesítettem, egyet forraltam rajta.
Összefoglalva: a másodszori feltálalás sikeresebb volt.Ennek ellenére a csicseriborsó és én egy kicsit eltávolodtunk egymástól. Az, hogy megmentettem a levest, azért még nem jelenti azt, hogy felveszem CSB-őkelmét a hajómra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése