Bazsalikomos grissini (összenyálazás előtt)

A legkisebb ugrifülesnek jön a három és feledik foga és szörnyen nyűgös. Alapjában nem preferálom a bolti kiflik csücskét,bár néha azt is kap, de most sütöttem neki fogzásra egy olasz tésztarudat, amit amúgy is szeretünk. Tojás nincs benne,egyedül az élesztő miatt aggódhattam, de nem mutatkozott baj, a sósat viszont szerette a kicsi. (A fokozatos hozzátáplálás papnőit itt, e ponton fel kell majd locsolni, hogy a gyerek nem almapépet, meg krumplipürét kap,de mit csináljak, ha ezekre rá se bagózik?)
A receptet Ízbolygó írta le egy konyhalapban, sajna a dátum nélkül vágtam ki az újságból, viszont a leírást hűen ide tolmácsolom:

1,7 dl langyos vízben csipet cukorral felfuttattam 1,5 deka élesztőt, majd egy tálban összekevertem a többi hozzávalót: 25 deka lisztet, fél evőkanál sót, 1,5 evőkanál olívaolaj... híján ugyanennyi napraforgóolajat és két teáskanál szárított bazsalikomot. Utóbbiról az a meglátásom, hogy még egy fél kanál bőven elfér a tésztában, hogy még inkább markáns legyen a finom fűszeríz, mert az eredetileg megadott mennyiséggel nekem kevéssé volt markáns. A száraz egyveleghez adjuk az élesztős kutyulékot, alaposan kidagasztjuk, letakarjuk és duplájára megkelesztjük. A sütőt 180 fokra melegítjük. Diónyi mennyiségeket szakítunk ki a tésztából, hosszú szálra södörgetjük a két tenyerünk közt és sütőpapírral kibélelt tepsibe rakosgatjuk le őket, de hagyjunk pár centi helyet köztük! A recept itt azt írja,vizes ecsettel kenjük be és durva szemű sóval szórjuk meg, de igazság szerint így más túl sós lenne, főleg egy gyereknek, így ezt én elhagytam. Nagyjából 15 perc alatt megsülnek,én akkor vettem ki, mikor még világosbarnák voltak.
25-30 darabra számíthatunk a megadott mennyiségből, ha jól sáfárkodunk.

Foto:Le Dolce Delizie