2012. május 3., csütörtök

Töltsd a krumplit, pajtás!

Most én is olyan vagyok, mint abban a Sandra Bullock-Denis Leary főszerepelte, egy lepukkant párocska körül forgolódó kedves vígjáték bumfordi nyomozója, aki minden, nyilvánvaló nyom láttán azt ismételgette: nem lehet ilyen egyszerű...nem lehet ennyire egyszerű...

Hát kérem, a töltött krumpli ebbe a kategóriába tartozik, hihetetlen konyhai akrobata, beleadható minden otthoni, fogalmunk-sincs-mire-használandó alapanyag, elrontani szerintem lehetetlen. És ami a meglepő, akárhogy is csűri-csavarja az ember, mindig finom lesz a végeredmény!

Belebotlottam egy sor töltött krumpli receptbe, mindet ki is fogom próbálni, ide most egy már abszolvált és egy melegen ajánlott műleírást adok, mindkettő páratlan a maga nemében. A receptek Tabányi Gábortól, a Belgian Brasserie séfjétől valók, egy régebbi Praktika magazin receptoldalairól téptem ki valamikor.

A majorannás darált húsossal kezdtem, a nagyobb krumplikat természetesen előtte héjában megfőzzük, bár ami igaz, én azonnal letértem a járt ösvényről a dzsindzsásba és félbevágva a sütőbe vágtam egy tepsibe a krumplikat...Mindegy is, közben két evőkanál olajon megdinsztelünk egy kis fej felaprított vöröshagymát (én egy gerezdnyi fokhagymát is, mert anélkül szerintem el sem tudnék aludni), majd megszórjuk pirospaprikával, és belekeverünk tetszés szerint választott 50-60 deka darált húst, ez lehet pulyka, sertés, akinek futja, marha is. Sózzuk, borsozzuk, bőven meghintjük szárított majorannával és lefedve puhára pároljuk. Tabányi belekeveri a tejfölt, én nem tettem, hanem a végén a kivájt és megtöltött krumplifeleket koronáztam egy-egy kanálnyival. A képen szemmel láthatólag zöldborsók vigyorognak a töltelékben/mellett, hááááát igen, bevallom, én önhatalmúlag tettem bele, annyira szépen kérte...

A krumpli héját ne hámozzuk le, mert sokkal érdekesebb, finomabb és vitaminosabb amúgy, viszont némileg vájjuk ki a belét. El ne dobjuk a jó bélt, hanem keverjük csak szépen a húshoz és párolgassuk össze vele! A megtöltött pityókákat szórjuk meg egy kis reszelt sajttal (füstölt is lehet), majd tíz percre tegyük vissza a sütőbe.
 Nyami.



A másik recept is vonzó, csirkés-májas és zelleres.
Ehhez vajon póréhagymát kell párolni, s kockára vágott 40 deka csirkemellet adni hozzá, 20 deka csirkemájjal együtt. Só, bors, pirítás.
Az eredeti recept szárzellert ír, de arcátlanság lenne a falusi közértben angol zellert reklamálni, úgyhogy én zellerzöldet használok, s nem is keveset. Felaprítom, a húshoz keverem, megszórom némi liszttel, felöntöm kis doboznyi főzőtejszínnel. Egyet forralok rajta, kész.
A többi ugyanaz.
Egy pohár hideg sörrel...:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése